Hát.
Nem volt rossz ahhoz képest, hogy legalább a felét végigéneklik, de annyira jó sem.
Helena Bonham Carter ismét az általa unalomig játszott karaktert alakítja, a kócoshajú, szétszórt kinézetű,kemény ám szeretetre és gyámolításra vágyó nőt akinek lelkivilágát senki nem értheti meg, esetleg a főszereplő(férfi...). Mint pl. a Harcosok klubjában vagy a Novocainben.
Johhny sem nyújt nagyjából semmi újat, viszont elgondolkodtam, hogy vajon annak idején, amikor Az operaház fantomja c. musical-filmet csinálták, járt-e a szereplőválogatáson...Tuti megkapta volna a Fantom szerepét. Tény viszont, hogy ők ketten szépen énekelnek. Csak kár, hogy ezt teszik.
Aki viszont Sweeney lányát játssza néhol fülsértő hangokat ad ki(szerencsére nem énekel túl sokat).
Értemén, hogy az egy Broadway musical feldolgozása, de szerintem ugyanilyen szinten el lehetett volna mesélni a történetet nyikorgás nélkül, számomra semmi pluszt nem jelentett, hogy eldalolják azt. Meg annyira a sötét hangulathoz sem illik az énekelgetés.
Ja és a kikékített kép is sok volt nekem már néha, de hát Tim Burton.....
Összességében talán azt mondhatom, hogy tetszett, főleg a történet miatt(bár nem sok váratlan fordulat van benne), de kicsit olyan, mintha egyszerre néztem volna a Rómeó és Júliát, Az operaház fantomját, Az ollókezű Edwardot(igazán meglepő...), a Parfümöt és a Viasztesteket.
Hát ennyi. Egyelőre egyszer elég volt megnézem és a kedvenceimtől is fényévekre van.
Sweeney Todd in my opinion
2008.02.14. 19:37 | zséóefi | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://fleurdumalwithasickheart.blog.hu/api/trackback/id/tr49339496
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.